A helyi önkormányzatok szervei

A helyi önkormányzatok szervei

Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei:

1. a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke,
2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a részönkormányzat testülete,
4. a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal,
5. a jegyző, továbbá
6. a társulás. 

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 3. cikke szerint a helyi önkormányzat joga és kötelezettsége, hogy a jogszabályi keretek között a közügyek lényegi részét saját hatáskörben szabályozza és igazgassa a lakosság érdekében. 

A helyi önkormányzatok a helyi népképviselet, a helyi demokrácia szervei, ennek megfelelően legfontosabb szerve a választópolgárok által közvetlenül választott képviselő-testület. A képviselő-testület a helyi autonómia, a lakossági akarat, az önkormányzati jogok megtestesítője. Az önkormányzatiság határát a helyi közügyek szabják meg, amelyekről a helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. 

A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. 

A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. 

Az önkormányzati jogok közül kiemelendő, hogy a képviselő-testület többek között jogosult a közügyek helyi viszonylatoknak megfelelő szabályozására. Lényeges, hogy az általunk említett szabályozás helyi rendelet formájában történik, amely az Alaptörvény értelmében jogszabálynak, mégpedig helyi szintű jogforrásnak minősül. A helyi rendeleteket a Kúria és az Alkotmánybíróság bírálhatja felül, de utóbbi csak alaptörvény-sértés, míg előbbi csak az Alaptörvénynél alacsonyabb szintű más jogszabályba ütközés esetén (vagyis a célszerűségi szempontokat még a taláros testület sem vizsgálhatja). A képviselő-testület szabadon igazgathatja a feladatkörébe utalt ügyeket és kiemelendő, hogy tulajdonával szabadon rendelkezhet, társulásokat hozhat létre , és a jogszabályok keretei között bizottságokat működtethet. 

Az államigazgatási hatósági jogkörök elsődleges címzettje a jegyző, az igazgatási ügyek szakértője, aki a vezetése alatt álló önkormányzati hivatallal tesz eleget kötelezettségeinek. A polgármester határozatlan időre - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.